2011. július 29., péntek

NTFS meghajtó csatolása Linux alatt

Csá!

Mint azt a Sabayon Linuxos posztban írtam, most egy külön cikket szentelek az NTFS meghajtók csatolásának módszereiről Linux alatt. Most sokat tudok blogolni, tekintve hogy az időjárás inkább őszi, mint nyári, és az eső mindig bent tart a lakásban, vagy ha kint vagyok akkor bezavar.. (hurrá -.-")

Na de vissza az NTFS-hez.

Ubuntu (és társai) alatt az ntfs-config nevű alkalmazás a nyerő.

sudo apt-get install ntfs-config 

paranccsal telepíthető. A Rendszer menü Adminisztráció menüpontjában található NTFS beállító eszköz néven (ha jól emlékszem). A program nagyon kezes, a csatolás pár kattintásba kerül.

Ha más Linux van a gépen, aminek a csomagkezelője nem tartalmazza az ntfs-configot, és kézzel nem akarunk forrásból fordítani, akkor az /etc/fstab fájlt kell szerkeszteni. A szerkesztés előtt egy mappát kell létrehozni majd mindenféle jogosultságot beállítani.

sudo mkdir /media/ntfs_mappa (ez lehet akár /mnt/ntfs_mappa)
sudo chmod 777 /media/ntfs_mappa (vagy /mnt/ntfs_mappa)

Aztán szerkesztésre megnyitjuk az /etc/fstab fájlt, majd be kell illeszteni ezt:

/dev/sda3 /media/ntfs_mappa ntfs-3g defaults,locale=hu_HU.UTF-8 0 0

 Értelemszerűen a /dev/sda3 -at le kell cserélni az ntfs-meghajtó blokkeszköz-nevére, pl /dev/hda3 stbstb. A sudo fdisk -l parancs segíthet.

Mentés, és egy restart után az eredmény káprázatos! (akár egy mosószerreklám)

Jó munkát!

Az új rendszer: Sabayon Linux

Üdv!

A tegnapi update után ma már egy külön posztban írok az új rendszeremről, a Sabayon Linuxról.

Mint azt az update-ben leírtam, a Sabayon egy Gentoo alapú rendszer, rolling release disztró (mindig kap frissítéseket, nincs olyan kiadási ciklusa mint pl.: Ubuntunak), GNOME felületes (is). Tegnap éjjel, és ma délelőtt csiszolgattam és szabtam testre az igényeim szerint, most nagyon tetszik, valamint rendkívül stabil is. :)

A telepítés hasonló, mint az Ubuntué, tehát nehézségekbe nem ütköztem, az első indítás után pedig egy rendkívül letisztult felület került a szemem elé. Olvastam, hogy telepítés után, amikor már a gépről fut a cucc, feltétlen frissítsünk! Meg is tettem, annyi minden frissítést töltött le, hogy volt időm egyet bólintani :) Frissítés után pedig már álltam is neki programokat telepíteni :) Még a frissítéshez hozzáteszem, nagyon tetszett, hogy megkaptam a legfrissebb Catalystot és videoillesztőt is alapban, így azzal sem kellett kínlódnom, plusz a rendszerre előre telepítve volt a Compiz Fusion és az Emerald is.

Az általam telepített alkalmazások listája:

  • Cairo-dock, leváltani a gnome-panelt, azzal akadt egy kis problémám
  • Firefox+flashplayer plugin kézileg telepítve
  • aMSN, leváltani a Pidgint
  • Conky, rendszermonitorozásra
  • Audacious, hogy ne az alap médialejátszót használjam
  • VLC Media Player, nagyon szeretem :)
Egyenlőre ennyit tettem fel, az alap cuccokat szedem is majd le hamarosan. Van egy nagyon jó csomagkezelője a disztrónak, azt elindíthatjuk a felső-gnome panelről, vagy amikor elindul a frissítéskezelő, avagy a Rendszer fül Administration almenüjének Entropy Store lehetőségét kiválasztva.

Amivel gondjaim voltak, az a fentebb említett gnome-panel, megoldottam, hogy lecseréltem a Cairo-dockra. Compiz fusion automatikusan nem indult el, gondoltam a Fusion-icon automatikus indítása megoldja..meg is oldotta egy bizonyos fokig, ugyanis a compiz elindult, csak bizonyos időközönként eltűnt az Emerald ablakdekorátor az ablakokról, tehát nem volt Kis méret, Teljes méret, és Bezárás gomb. Fusion-icont kivettem az indítási sorból, helyette az /usr/bin/compiz-manager paranccsal indítom el a compizt, probléma megoldva. Cairo-dockon létrehoztam egy indítóikont az aMSN-nek, de amint megadom aMSN-ben, hogy bezáráskor lecsukás a tálcára az elvégzendő művelet, cairo-dock bezárásnak veszi, és rákattintva elindít egy újabb aMSN példányt. Pedig a Cairo-dock feladatkezelő-viselkedése is át van állítva..
Még megoldásra váró probléma, hogy az automatikus indításnál a Conky indító szkriptjére rá se bagózik a rendszer, kézzel kell indítani a monitorozót.

Rendelkezem NTFS partícióval, adattárolásra van fenntartva, és az NTFS-t eléri a Linux és a Win is, azért is az a fájlrendszer. Namost Ubuntu alatt van egy program, a neve ntfs-config, ami elvégzi az NTFS partíció automountját indításkor, de itt ez nem volt jelen, kézzel kellett csinálni(ennek lesz egy külön posztja is)

Az /etc/fstab fájlt kellett szerkesztenem, de előtte létre kell hozni a mappát, amibe felcsatoljuk a partíciót, tehát:

sudo mkdir /media/Potoc
sudo chmod 777 /media/Potoc

Ez pedig kerüljön be az /etc/fstab fájlba:

/dev/sda3 /media/Potoc ntfs-3g defaults,locale=hu_HU.UTF-8  0 0

Értelemszerűen mindenkinek más a partíciókiosztása, módosítani kell sajátra.

A további finomhangolások már inkább csak amolyan eyecandy dolgok voltak, kapott a rendszer egy SlicknesS nevű témát, Gnome-look.org oldalról letölthető, aztán az ikontéma black-white 2 style, Googleban az első találat a Softpedia oldala, letölthető onnan, aztán további módosítgatások az ablakanimációknál, átlátszó ablakok és legördülő menük, Firefox témázása, stb stb.. :)

Screenshotz:


Nagyon jó cucc, ajánlom annak, aki váltani akar :)


2011. július 27., szerda

Élet az Ubuntu után

Helyesbítek: Élet az Ubuntu és az arra alapuló disztrók után

Aki már egy ideje használja valamely Linuxot (pl.: Ubuntu, Linux Mint), szembesülhet azzal, hogy már kezdi zavarni a "minden az ölembe hullik" szisztéma. Velem is így volt. Nem volt jó semmi, ami alapban adott volt. Mindent magam akartam alakítani saját szájízem szerint.

Aki érezte magát így, az olvasson tovább, aki nem, az is :)

Sokáig Ubuntut használtam mert nem éreztem magam elég tapasztalattal rendelkező Linuxos felhasználónak, az Ubuntunál pár kattintás és minden oké volt. Nem volt bonyolult semmi. Ám amikor már volt elég tudásom, úgy gondoltam leváltom az Ubuntut valami "geek"-eknek való disztróra.

Így került a képbe az ArchLinux és a Gentoo. Mindkettő csak CLI-vel (parancssor, konzolos felület) rendelkezik alapban, a GUI-t (grafikus felhasználói felület) a felhasználónak kell feltelepíteni és konfigurálni. Gentoo Linuxot életemben nem láttam még, tervezem majd a "találkozást", de majd csak technikusi képzés alatt, mert ott tudok segítséget kérni a tanáraimtól, ha esetleg elakadnék :)

Az ArchLinux-szal más a helyzet. Volt már szerencsénk egymáshoz, igaz csak egy rövid időre, mert nem tudtam feltelepíteni a nyomtatómat, megoldást sem nagyon találtam, így hát sajnos mennie kellett. Hozzáteszem a rendszer olyan gyors és stabil volt hogy köröket vert az Ubuntura. Akkor felkonfiguráltam GNOME desktopot, volt videokártyagyorsításom, ment a Compiz, egyszóval minden oké volt, kivéve a fentebb említett problémát.

A napokban megint megpróbálkoztam az ArchLinux-szal (64 bit), az új gépemen, több-kevesebb sikerrel. Már ott gondjaim támadtak, hogy az Archban található cfdisk nem akarta kezelni a winchesteremet, így Ubuntu live CD alól partícionáltam, az Arch telepítőjében pedig csak a blokkeszközökhöz társítottam a csatolási pontokat.

A szöveges alaprendszer további telepítésének lépései gond nélkül lezajlottak, létrehoztam felhasználót, szerkesztgettem egy pár dolgot a konfigurációs fájlokban. 

Rakjunk fel mindent, hogy kapjunk GUI-t! Álltam neki ezekkel a szavakkal a további telepítésnek. Első dolgom az xorg telepítése volt, gond nélkül lement (feltette az xf86-video-ati csomagot is). Jöjjön a GNOME! Sajnálatos módon az internetkapcsolatom lassú, maximális letöltési sebességem 170 kB/s. 35 percbe tellett, mire mindent lehúzott magának a tárolóból, aztán neki is fogott a telepítésnek, voltak belső ütközések ezeket megoldottam, aztán a csomagtelepítések előtt hibával kilépett, hogy bizonyos fájlok már léteznek a fájlrendszeren. Hinnye, ha léteznek hát töröljük le őket, a csomagtelepítő újból felteszi majd. Innentől már gördülékenyen ment minden, hozzáadtam a grafikus bejelentkeztetőt a daemonokhoz, majd reboot. Elindul a GDM, láss csodát, hamarosan kész leszek. Igen ám, csakhogy elindult a GNOME, majd ki is írta hogy ez csak safe mode, mert gondja volt a videoillesztővel. Tekintve, hogy az xorg-gal együtt felment egy alap ATI illesztő, gondoltam a HD5670 már túl új neki, hát safe mode-ban felmentem az AMD honlapjára a legfrissebb Linuxos driverekért. Telepítés végigment, reboot. Na, utána már a safe mode GNOME sem indult el..próbáltam kernel modult készíteni ahogy azt máshol írták, nem sok sikerrel..és itt most abba is hagytam a próbálkozást az alap Arch Linux-szal, jön már le a Chakra Linux nevű történet, ami Archra épül, de hozzá van téve már a KDE. Azt majd egy következő posztban elemzem... :)

Nagyon valószínű, hogy a kérdéses problémák CSAK NÁLAM jelentkeznek, hiszen minden felhasználó hüle, gondolják a programozók, másnál pikkpakk felmegy a rendszer, én majd igyekszem megoldást találni a saját gondomra, és azt is megosztani :) Aki hasonló beállítottságú, mint én, az úgyis fog tenni egy próbát, de engem biztosan nem hagy nyugodni a megoldatlan probléma. 

Régebbi tapasztalatok alapján az Arch egy nagyon szuper rendszer, az akkori törlés is csak az én felhasználói lustaságomból történhetett meg. Nem is tudom lehet hogy megfújt akkoriban a szél hogy így döntöttem... :-D

A Linux Hogyanok blog is nagyott lökött engem az Arch felé, aki kedvet kapott a kipróbálásához, egy kimerítő telepítési útmutatót talál ott :) Aki nem akarja felborítani a mostani rendet a számítógépén, ajánlom a VMWARE vagy VirtualBox programokat virtualizációhoz.

Próbáljátok ki az Archot, megéri!

UPDATE: ArchLinux-nak mégegyszer nekifutottam, sajnos nem sikerült így sem eredményt elérni. Kipróbáltam a Chakra Linuxot, ami az Archra alapul, de sajnos igen kevés csomaggal rendelkezik, így további disztrók után nézelődtem. Hozzáteszem, a KDE felület nem fogott meg, maradok GNOME-nál. Következő a PCLinuxOS, szintén KDE, és szintén nem tetszett, sajnos. Aztán most egy Gentoo alapú rendszert, a Sabayon Linuxot tesztelem, nagyon tetszetős, de vannak hibái..például a futtatott alkalmazásokat nem jelzi ki helyesen a gnome-panel (egyszer kijelzi, egyszer nem), hát telepítettem helyette cairo-dock-ot. Egyenlőre más problémával még nem találkoztam, a cucc úgy néz ki hogy beválik :) további frissítéseket majd később írok :) 


2011. július 4., hétfő

Az én Conky-konfigurációm

Volt már egy poszt az Ubuntu-asztalom kinézetéről, de itt a Conky konfigurációmat szeretném bemutatni. :)

Az alapot a www.gnome-look.org oldalon található SethConky konfiguráció adta.

A progressbarokat egy LUA script állítja elő, a többit elvégzi a .conkyrc.

A konfiguráció letölthető: http://www.multiupload.com/JZ7ZUZEAJ4

2011. július 1., péntek

TP-Link WN322G USB Wifi adapter telepítése Ubuntun

Tisztelet!

Érettségi időszak sikeresen letelt, gazdagabb lettem egy CCNA Otthoni és kisvállalati hálózatok kezelése bizonyítvánnyal is, tehát a nyaram jól indul+van időm blogolni :)

Öcsém számítógépét egy - a címben szereplő típusú - adapterrel kötöttem hálózatba, még fél éve. Öcsém sokat játszik, így Ő maradt a Windowsnál, az adapter gond nélkül üzemelt Win alatt. Mikor egy alkalommal a saját gépemre kötöttem az eszközt, a Linux nagy megdöbbenésemre nem ismerte fel.

Google jóbarátom segítségével rákerestem a megoldásra, kétféle alternatívát is találtam, amiből (nálam) sajnos csak az egyik működött.

Az első próbálkozásomat csak megemlíteném, hiszen ez nem vezetett eredményre, az ndiswrapper nevű programot használtam, ami annyit tesz, hogy a wifi adapter windowsos driverét használja linux alatt. Sajnos nem jött be.

A második módszer annál inkább! Az eredeti ötlet innen származik (hálás köszönet érte) , ám adódott némi probléma az eszköz inicializálásával, így egy kicsit "finomítottam" rajta. Hozzáteszem, így is a siker 95%-a az eredeti szerzőt illeti.

A leírás feltételez alapvető Linux-terminálos ismereteket, és azt is, hogy a gépen a felhasználó rendelkezik root jogosultságokkal.

A telepítés menete:
  • sudo su -->root konzolt kapunk
  • wget http://wireless.kernel.org/download/compat-wireless-2.6/compat-wireless-2.6.tar.bz2
  • tar -jxvf compat-wireless-2.6.tar.bz2
  • apt-get -y install build-essential checkinstall
  • cd compat-wireless-*
  • ./scripts/driver-select ath9k_htc
  •  make
  • checkinstall
A kérdésnél csak ENTER-t üssünk, majd a >> jel mögé írjuk be: ath9k_htc, és még 1 ENTER!
A leírás végén található egy fájl amit egyenlőre mentsünk el a /home mappánkba. Itt jön be az én módosításom, ugyanis kell még egy fájl emellé a másik mellé, mert különben az eszköz inicializálásánál hibát jelez. (Ezt onnan tudom, mert néztem a kernel üzeneteit dmesg-el) . Nos, kell még ez a fájl is, mehet be a /home mappába :)
Még mindig kell a sudo!
  • cd /home/felhasználóneved
  • cp ar9271.fw htc_9271.fw /lib/firmware/
  • sync
  • reboot
A következő indításnál beállíthatjuk a hálózatot :)

Sem az eredeti szerző, sem én nem vállalunk felelősséget, mindenki a saját felelősségére dolgozik! Jó munkát :)